A Református hit megteremtője

Avagy Kálvin János élete.

• 1509-ben született Noyon-ban (Franciaországban).
• 1527-től Párizsban dialektikát, majd teológiát tanult.
• 1529-től Orleans-ban, 1533-tól Bourges-ban jogot tanult, s görög nyelvi tanulmányokat is folytatott. Eredetileg tudomáynos pályára készült, de a 20-as évek végén megtért.
• 1532-ben adta ki első munkáját, Seneca: De clementia c. művéhez írott kommentárját.
• 1533-ban jogi doktorátust szerzett, de jogtudománnyal a későbbiekben már nem foglalkozott.
• Nagybátyja révén megismerkedett a reformáció tanaival, s tagja lett a reformáció híveinek párizsi összejövetelein. Egy 1533. évi beszéde miatt menekülniük kellett Párizsból. (I. Ferenc francia király nővérénél, Navarrai Margitnál talált menedéket.)
• 1534-ben titokban visszament Párizsba, ahol Michael Servet-vel kívánt vitát folytatni, de ekkor Servet nem jelent meg a vitán.
• 1534 októberében bázelbe utazott.
• 1536-ban nyomtatásban is megjelent fő műve az Institutio religionis Christianae (A keresztény vallás rendszere), melyet a francia királynak is elküldött a protestáns tanok igazolásaképp.
  Eredetileg Strasbourgban kívánt letelepedni, de megállt Genfben, ahol a polgárok kérésére maradt is. Lektorként a Szent Péter-templomban Szentírás-magyarázatokat és teológiai előadásokat tartott.
• 1537-ben lelkésszé választották. 21 cikkelyből álló hitvallást készített, amelyre minden polgárnak fel kellett esküdnie, mert ha nem tette, el kellett hagynia a várost.
• Egyházfegyelmi szabályzatot is kidolgozott, amelyben súlyosabb nyilvános bűn esetén eltiltották a bűnöst az úrvacsorától. Ezen kívül tiltotta a szerencsejátékokat, a táncot s a kihívó viselkedét.
• 1538-ban a Zwingli elveit valló tősgyökeres genfi polgárság fellépett Kálvin szigorú rendszerével szemben, ezért Kálvinnak menekülnie kellett. Ekkor Strasbourgban telepedett le. 1541ig tartózkodott itt, s lefordította a zsoltárokat. Feleségül vette Idelette de Bure-t.
• Az 1539-es frankfurti birodalmi gyűlésen, majd 1540-ben a hagenaui, wormsi és regensburgi - az egyházszakadást megszüntetni akaró - tárgyalásokon a református irányzatot képviselte. Ekkor kötött barátságot Melanchtonnal. (Ebben az évben átdolgozta és kibővítette az Institutio-t.)
• 1541-ben visszatér a genfi városi tanács kérésére Genfbe, ahol egy egyházfegyelmi szabályzattal megszüntette a városban zajló belső küzdelmeket. Ekkor állították fel Genfben a Konzisztóriumot, valamint a Vénérable compagnie-t (ez utóbbi a tanítókból és lelkipásztorokból állt).
• 1549-ben a világ protestáns egyházai egyesítésére Bullingerrel Zürichben úrvacsora-egyezményt kötött
• 1553-ban az inkvizíció által is halálra ítélt s Genfbe szökött Servet-t felismerték, elfogták, és máglyára vetették.
• 1559-ben Párizsban Kálvin vezetésével református nemzeti zsinat ült össze, mely elfogadta a Confessio Gallicanát (Francia Hitvallás) és az Egyház fegyelmi rendtartását.
• 1564-ben Genfben halt meg.